Előzmények:
1944-ben egyre forrósodott a helyzet. A keleti front már a lengyel határokat súrolgatta a nyugati már készülőben volt. Ekkor már a náci vezetők egy része sem tudott hinni a csodában és le akarták tenni a fegyvert. Hitler ebből persze nem engedett volna, ezért egyetlen megoldásnak az tűnt, ha eltűntetik a Führert.
A merénylet és a sikertelenség közre játszó eseményei:
Claus Graf von Stauffenberg volt az, aki megpróbálkozott a lehetetlennel. Már 1944. Július 15-én elvitte a bombát a főhadiszállásra, de nem sikerült robbantania. Július 20-án újra "szerencsét próbált". A bomba az angol mintára hexitet tartalmazott, amit a németek nem gyártottak. A bombát úgy élesítették, hogy egy ampullában lévő savat "kifolyattak", ez a drótokat szétmarta és pontosan 10 perc alatt felrobbant a bomba. Két ilyen bombát vitt magával. Mikor megérkezett, de a tárgyalást elhalasztották, így megreggelizett Moellendorf tábornokkal, aki be van avatva a tervbe. Majd Buhle-vel tárgyalt. Ezután Keitel-lel folytatott megbeszélést és ügyelt arra, hogy elbeszélgessenek addig, amíg el nem kezdődik a tárgyalás. Így nem ellenőriték át, hiszen Keitel-lel ment be. A telefon mellett elhaladva odaordított a telefonosnak, hogy fontos hívást vár. Mikor az ajtóhoz értek a Stauffenberg visszament a ruhatárba a táskáért és kibiztosította a bombát. A tárgyalóba érve 9 perce volt. Letette a táskát a tölgyfa talapzatú térképálványnak kifelé. Nem sok idővel később kiment a telefonhívásra hivatkozva. Brandt ezredes közelebb akart a térképhez férkőzni így a bombát eltolta a falnak befelé. Stauffenberg beszéde jött volna, de ő sehol. Keitel utánanézett, s mire visszajött, azzal a hírrel, hogy sietve távozott, a bomba hirtelen felrobbant.
(Claus von Stauffenberg)
Menekülés a "Farkas odúból":
Stauffenberg-éknek nehéz volt kijutni, de egy kis csellel ez is sikerült. Közben a bomba hatására Hitler elrepült és kisebb sérüléseket szenvedett, de pár nap múlva kiderült, hogy egyik fülére csaknem teljesen megsüketült. 4 ember veszítette életét a merényletben, de a helyszínen csak 1. Ebből is látható, hogy a várakozásokhoz képest mennyire elmaradt a robbanás ereje.
Berlini káosz, megtorlás és Hitler hite:
Ezek után Stauffenberg abban a hitben élt, hogy a Führer halott. Kezdetét vette a Walkür-hadművelet, amely már eleve halálra volt ítélve. A rádióban olyan hírek terjengtek, hogy Hitler ellen merényletet követtek le, de ő él. A merénylő mindenkinek bizonygatta a saját igazát. A berlini hadügyminisztériumba rendezkedtek be, de itt is a megtervezetlenség volt a baj. Betörtek SS-tisztek, majd lefegyverezték a tetteseket. Kivégezték őket, 160-180 másik emberrel egyetemben illetve úgy 5000 embert tartóztattak le. Hitler ez után egyre jobban hitt a csodákban és abban, hogy Isten az ő pártján áll. Ha azt nézzük hány sikertelen merénylet volt ellene és, hogy csak saját kezével tudott véget vetni életének, akkor el lehet gondolkozni a csodákon.
A merénylet után:
(Hitler ott állhatott ahol az asztal vége hiányzik, valószínű hogy a szobe ezen szemszögéből nézve, az asztal innen eső felének jobb oldalán (az asztal alatt ez biztos) lehetett a bomba.Valamint a kép legszélén (bal oldalon) álló tiszt melleti ajtón távozott a bomba robbanása előtt Stauffenberg ezredes.) |