Lengyel offenzíva
(Villámháború)
Az offenzíva
A támadás 1939. szeptember 1-én 04:40-kor kezdődött a Luftwaffe bomba támadást intéz Wielun város ellen. 04:45-kor a Schleswig-Holstein csatahajó tűzalá veszi Westeplatte haditengerészeti bázist. 04:45-kor a Wermacht átlépte a lengyel határt, és a páncélos hadosztályok a front teljes széleségében támadásba kezdtek. A szárazföldi csapatok Kelet-Poroszországból, Sziléziából és Szlovákiából kiindulva, ék alakban haladnak. A légierő két flottával támogatja a szárazföldi egységeket. A német páncélosok áttörték a védelem első vonalait és hátrálásra kényszerítették a lengyeleket. A lengyel haderő már az első pillanatokban nehézségekbe ütközik, melyek miatt képtelenek a gyors reagálásra. Nem rendelkeztek megfelelő felderítéssel és a kommunikációs vnalakban is komoly gondok akadtak-nem csak a német bombázásoknak köszönhetően. A német összehangolt támadáshoz képest a lengyelek soraiban zűrzavar uralkodott. A gyorsan mozgó nagyerőt képviselő páncélos egységeket nem tudta a lengyel légierő hatékonyan támadni, mert a Luftwaffe vadászgépei folyamatosan támadta őket. A német harckocsikkal szemben, a lengyel vezetés nem hozott létre önnáló páncélos hadosztályt. A lengyel páncélosok csupán a gyalogságot és a lovasságot támogatták. Magátólértetődő hogy sem a lovasság sem pedig a gyalogság nem tudta felvenni a harcot a német tankokkal. Mint a Krojanty melletti lezajlott ütközetben is kiderült. A 18. lengyel /Ulánus/ ezred, rajta ütött egy német gyalogsági zászlóaljon, a lengyel könnyűfegyvezrzetű lovasság komoly veszteségeket okozott az egységben. A németek támogatást kértek és az érkező motorizált és páncélos egységek pillanatokon belül ellentámadásba lendültek és áthatolva a lovasság sorai között megtizedelték azt. A maradék katona nem tehetett mást mint visszavonult.
A németek stratégiája egyszerű volt: északon Kelet-Poroszországból, délen pedig Sziléziából kiindulva, harapófogó szerűen kell haladniuk. Az egységeknek a Visztulánál kellett összezárniuk, így bekerítve a lengyel csapatokat Poznan térségében. A Wermacht gyorsan halad előre. A lengyelek igyekeznek a szétszórt egységeket egyvonalban összevonni a Visztula vonalán. A németeknek az a fontos, hogy elkerüljék az állóháborút, ezért megkell akadályozniuk a csapatösszevonást. A Dunajec folyóval párhuzamosan Tornów-Novy Sacz vonalon észak-déli írányba súlyos harcok bontakozott ki. A német 14. hadtest Nowy Sacz felé, azaz déli írányba támadtak. A lengyelek két hadosztályát elválasztják egymástól az egyiket bekerítették a másik, a Kraków-i hadosztály kénytelen visszavonulni. Krakkó védtelen maradt. 1939. szeptember 6-án Krakkót elfoglalják a németek.
Időközben meg kell említeni, hogy a támadás után három nappal reagált Anglia és Franciország, a világ előtt megkívánták őrizni tekintélyüket, ezért hadatüzentek Németországnak. Azonban a szerződésük ellenére nem küldenek csapatokat Lengyelország védelmében. Karbatett kézzel nézték végig a lengyelek haláltusáját.
A lengyel védelmi vonalak félkörívben húzódtak Németország felé. A vonalak biztosításaként védelmi állásokat építettek ki. A legtöbb állás már az első napokon kénytelen volt visszavonulni. A lengyel vezetés Varsó közelében akarta összevonni a megmaradt egységeket. Öt hadosztályt folyamatosan bombázzák a németek. A 14. páncélos hadtest Varsót veszi célba. Szeptember 8-án megkezdődnek a harcok Varsó körül. A külváros utcáin nem tudnak a páncélosok megfelelően operálni és kemény ellenállásba is ütköznek ezért kénytelenek visszavonulni. A támadást másnap folytatják de nem jutnak előbbre. A védők visszaszorítják a németeket. A lengyel hadsereg tesz egy utolsó kísérletet Varsó megvédésre. Több megmaradt hadosztály a Visztula partján alakít ki védelmi állásokat. A Kraków hadtestet már nem lehet közvetlenül Varsó alá rendelni, ezért ők délen alakítanak ki védelmi vonalat. Bármennyire is kitartóak a lengyel katonák a folyamatos támadásokkal egyre fogyatkoznak. A német 10. hadosztály a Visztulát ellenőrzi, hogy további lengyel kitöréseket megakadályozzák.
A vörös hadsereg 1939. szeptember 17-én lépi át a lengyel határt. A lengyeleknek nem csak a németektől kell megvédenie magát, hanem a szovjetektől is. Ez elviselhetetlen terhet ró a kifáradt és megtört védőkre. A Luftwaffe Varsót bombázza. Ez idő alatt többszőr kitörést kísérelnek meg a lengyel egységek. Mind hiába. Lengyelország 27 napig bírta tartani magát. Varsó 1939. szeptember 27-én elesett.
|